IH CYCLO - kukorica vetés amerikai módra I. rész

A 70-es években az amerikai mintára létrejött termelési rendszerek célja az akkori mezőgazdasági nagyüzemekben rejlő koncentrációk jobb kihasználása, a növénytermesztés fejlesztése, a termésátlagok jelentős emelése, és hosszú távú együttműködés elősegítése volt.
Ezek a zárt termelési rendszerek a bekapcsolódó mezőgazdasági üzemek részére kidolgozták az iparnövények termesztésének fejlesztési és kutatási programját. Aktívan közreműködtek a legkorszerűbb fajták, kemikáliák, technológiák, egyéb technológiai elemek és nem utolsó sorban a megvalósításhoz szükséges technikai eszközök, gépek kiválasztásában, beszerzésében finanszírozásában, szervizelésében, alkatrészellátásban.

Összeszerelésre és átadásra váró IH CYCLO vetőgépek a KITE telepén (Fotó: a szező archívumából)


Az ország különböző régióiban, az élenjáró mezőgazdasági nagyüzemek gesztorságával létrehozott termelési rendszerek tartós üzemi próbák után választották ki azokat a gépeket, amelyeket adaptálni szándékoztak a termesztés technológiájukba. Természetesen ezek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy az importot és külkereskedelmet lebonyolító állami szervek és a gépgyártó között, mindkét fél számára előnyös kondíciójú megállapodás jöjjön létre a beszerzésről. A fenti feltételeknek az amerikai gyártók, illetve azok termékei feleltek meg maradéktalanul, így az eszközbeszerzés kezdetben döntően a tengerentúlról  történt.  Arra törekedtek, hogy egy-egy nagy cégtől komplett gépsorokat importáljanak.

Kukoricavetés az Enyingi Állami Gazdaságban, CYCLO vetőgépekkel a 70-es évek elején (Fotó: http://www.eagrt.hu)


Így kerültek előtérbe az International Harvester Co. erő és munkagépei, melyeket elsőként a Bábolnai Állami Gazdaság (később Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát) által létrehozott Iparszerű kukorica Termelési Rendszer alkalmazott a termesztéstechnológiájában.  1971-ben a CPS (később IKR) részére beszerzésre került 36 darab IH-1456 traktor mindegyikének munkagépparkjába tartozott egy-egy IH-CYCLO 400 szemenkénti vetőgép, azon belül is a 76,2 cm sortávolságú, 2x6 soros kapcsolt változata. Előzőleg már a CPS több konkurens vetőgéppel összehasonlította gyakorlatban a CYCLO-t, de ha önmagában már csak azt vesszük, hogy ebben az időszakban a hazai nagyüzemek szinte 90 %-ban, elavult konstrukciójú román SPC vetőgépeket alkalmazták, akkor nem volt nehéz megjósolni, milyen népszerű lesz az új amerikai vetőgép fogadtatása.  

Vetőmagfeltöltés a CYCLO 400-ason, (Fotó: Gyári felvétel)


A gépek összekapcsolására és üzemeltetésére egy speciális vonókeret szolgált. A vetőmagtartály műanyagból készült, a tetején levő beöntő nyílást pedig gumiperemes ajtó zárta le légmentesen. A betöltött mag a tartály alsó részén levő kiömlő csatornán át jutott el az adagoló dobba.
A magvak továbbításához szükséges levegőnyomást a hidromotorral hajtott ventillátor állította elő, amely a meghajtását a vontató erőgép TLT tengelycsonkjára csatlakoztatott olajszivattyúról kapta.

Így érkeztek meg amerikából az IH CYCLO vetőgépek az IKR nagyigmándi központjába (Fotó: a szező archívumából)


A ventillátor egy alul nyitott levegőcsatornával ellátott házban helyezkedett el, ahol a levegőt, a ház közepéről, ráccsal lezárt szívótorkon keresztül kapta. A beszívott levegőt a ventillátor felgyorsítva, a lapátkerék-ház alsó, nyitott részén keresztül a vetőmag adagoló dobba nyomta. A vetőmagtartályba egy nyomásmérő műszer volt építve, melynek segítségével ellenőrizhettük, hogy a vetéshez szükséges levegőnyomás (3,4—4,7 kPa) rendelkezésre áll-e. Munka közben ugyanis a vetőmagtartály a vetődobbal együtt nyomás alatt volt. A vetőmag adagoló szerkezet a magtartályból átfolyó magvakat egyenként adagolta a magvezető csövekbe.

Az IH CYCLO 400 vetőmag adagolójának működési elve (Gyári ábra) 


A vetőmag adagoló egy dobból, annak peremére helyezett gumitömítésből, maglesodró keféből, a vetőcellák furatait lezáró gumihengerekből és a magelosztó tölcsérekből állt. A dob a hajtását lánckerék-áttételeken keresztül a vetőgép járókerekéről kapta, amely a tömítőgyűrűvel a ventillátor mögött elhelyezett légcsatorna és a magtartály átömlő-csöve részére kivágott lemezen csúszva forgott. A tömítőgyűrű felfekvési felületét a súrlódás csökkentése érdekében grafitos anyaggal kellett bekenni. A vetőmagtartályból a vetődobba jutott magvak a dob vetőcelláiba kerültek, melynek elfordulásakor a levegő nyomása a magvakat a furatokkal ellátott vetőcellába szorította. A felesleges magot a vetőcellákból a rugós felfüggesztésű kefe leseperte, így biztosíthatva, hogy minden vetőcella egy magot adagoljon ki.

A dob furatait lezáró gumihenger (Fotó: a szező archívumából)


A levegőnyomás hatására a furatokra tapadó magvak mindaddig a helyükön maradtak, amíg a furatok a vetődob felett elhelyezett gumihengerek alá nem kerültek. Itt a gumihengerek a furatokat lezárták és a magvak az azok alatt elhelyezett tölcsérekbe estek. A levegőnyomás a magvakat a vezetőcsövön át a csoroszlyák által nyitott magárokba szállította. A vetési tőtávolság a különböző fogszámú hajtó és hajtott lánckerekekkel, valamint a különböző furatszámú vetődobok alkalmazásával 64 fokozatban szabályozható volt.

A tárcsás vetőcsoroszja (Fotó: a szező archívumából)


A tárcsás vetőcsoroszlyák paralelogramma felfüggesztéssel csatlakoztak a vetőgép fővázához.  A csoroszlya által nyitott barázdát rugós terhelésű magtakaró tárcsák fedték be és gumi kerekek tömörítették, melyek helyzetének beállításával a vetési mélységet szabályozhattuk. A vetőmagtartály két oldalán foglaltak helyet a műanyagból készült műtrágyatartályok, melyek töltőnyílását rugóval rögzített, kitámasztható fedél zárta le. A műtrágyát a tartályok alsó részén elhelyezett csigás adagolóhengerek adagolták ki a csoroszlyánként elhelyezett szórónyíláson keresztül, a talajba juttatását pedig külön tárcsás-csoroszlyák végezték. Lehetőség volt folyékony tápanyag kijuttatására alkalmas egységek felszerelésére is.

Műtrágya kijuttató csoroszják (Fotó: a szező archívumából)


A talajfertőtlenítőszer (mikrogranulátum) kijuttatására szolgáló adapter vegyszertartályból, adagoló hengerből, szórócsőből állt. A berendezést a tömörítő kerék tartókeretére szerelték. Az adagolóhengerek a meghajtást a tömörítő kerekek tengelyéről lánchajtással kapták. A kiadagolt vegyszer mennyisége a szóró rés nagyságával változtathattuk. A különböző magvak vetésére szolgáló vetődoboknál az egy sorban levő furatok száma és átmérője is eltérő lehetett. A kukorica vetésére ajánlott vetődoboknál az egy sorban levő furatok száma 24 volt, 5,5 mm-es átmérővel. A napraforgó vetéséhez ugyancsak 24 furatos dobot alkalmaztak, de ezek 4 mm-es furatátmérővel rendelkeztek. 

5 mm-es furatátmérőjű vetődob (Fotó: a szező archívumából)


Természetesen a vetőgépekhez tartozott egy traktorfülkébe szerelhető gyári vetésellenőrző monitor is, amely a hozzátartozó rendszerrel együtt, folyamatos tájékoztatást adott a kezelő számára a vetéspontosságról. 1973 és 1975 között még, több százas nagyságrendű  import IH erő és munkagép érkezett a bábolnai rendszer taggazdaságaihoz. Ebben az időszakban már más termelési rendszerek is alkalmazni kívánták termesztéstechnológiájukban a IH CYCLO-400-asokat így a nádudvari KITE és a bajai BKR is beszerzett taggazdaságai számára  a vetőgépből.

Az új IH CYCLO vetőgépek összeszerelése a KITE nádudvari telepén (Fotó: a szező archívumából)


A kedvező üzemeltetési tapasztalatoknak köszönhetően egyre népszerűbb volt az akkori árviszonyok között olcsónak éppen nem mondható, közel 800 ezer forintos vetőgép, így 1975-re már mintegy 400 darab CYCLO segítette a tavaszi vetést. Többek között a hazai, de nyugodtan kimondhatjuk, hogy akkor, az európai szinten is korszerűnek számító vetőgép alkalmazása is hozzájárult ahhoz, hogy ugrásszerűen megnőttek a kukorica termés átlagok, és a tavaszi munkacsúcs hossza jelentősen lerövidült, komoly költségráfordítást megtakarítva ezzel. Ezt látva a  termelési rendszerekhez nem csatlakozott gazdaságok részéről is egyre nagyobb volt az igény az amerikai vetőgépre, viszont az importbeszerzési korlátok, és a termelési rendszerek prioritása határt szabott ezen kérések teljesítésének.

A CPS (IKR) kötelékében dolgozó, 12 soros IH CYCLO 400 (Fotó: a szező archívumából)


A felmerült igények kielégítésére, az agrárszakirányítás kezdeményezésére a hazai mezőgazdasági gépgyártásba akkoriban egyre nagyobb mértékben bekapcsolódó Rába Magyar Vagon és Gépgyár tárgyalásokat kezdett az amerikai IH céggel. 1977. március 9-én a IH tárcsák és ekék hazai gyártásáról már megállapodtak és ekkor megindultak egyeztetések a CYCLO vetőgépcsalád átvételéről is. A licencért cserébe a Rába MVG. beszállított munkagépeket és futóműveket az IH számára, sőt az USA-t, Kanadát, Mexikót, Brazíliát, Dél Afrikát és Ausztráliát kivéve, a világ bármely pontján értékesíthette az általa gyártott IH munkagépeket. A fentebb említett országokban pedig az IH hálózatán keresztül kerülhettek a hazánkban gyártott IH talajművelő és vetőgépek gazdára.

A CPS (IKR) kötelékében dolgozó, 12 soros IH CYCLO 400 (Fotó: a szező archívumából)


A vetőgép széria gyártása még 1977-ben kezdődött a Rába MVG. szombathelyi gyáregységében, ahonnan a következő év elején 150 darab hazai gyártású IH CYCLO-400-as vetőgép került ki a gazdaságokba a tavaszi szezon megkezdése előtt. A magyar változatokat alkalmassá tették a Rába Steiger traktorral való üzemeltetésre is, mivel köztudott hogy ezek az erőgépek nem rendelkeztek TLT kivezetéssel. Kifejlesztésre került egy olcsóbb hazai gyártású vetésellenőrző monitor is
Ezek az új vetőgépek a 490 darab amerikai importból származó társuk mellé csatlakozott 1978 tavaszán, a vetési szezonban. Cikkünk folytatásában a hazai változattal szerzett üzemeltetési tapasztalatokról, a CYCLO sorozat továbbfejlesztéséről, az új típusok bevezetéséről olvashatnak majd.

Farkas Imre
Agro360 Kft.

További hírek

Tehenekkel vonultak fel a tejtermelők Budapest határában

Tehenekkel vonultak fel a tejtermelők Budapest határában csütörtökön reggel, hogy az alacsony felvásárlási árak és az olcsó importtej behozatala...

Az Óvilág és az Újvilág találkozása egy szőlőfajtán keresztül

A chenin blanc szőlőfajtát és az abból készült bort itthon kevesen ismerik, igaz nem is könnyű hozzájutni egy-egy jó tételhez. Így még nagyobb k...

Felfrissült a Terrion ATM 3180 traktor

Az orosz-német kooperációban készülő Terrion traktor említésekor leginkább a 7360-as csúcsmodelljük kerül előtérbe. A közelmúltban került felfri...

Tagja szeretne lenni a mezőgazdasági közösségünknek?

Tisztelt Érdeklődő!

Regisztrációval olyan szakmai közösség tagja lehet, ahol a mezőgazdasági ágazat gyakorlott, szereplői oszthatják meg egymással tapasztalataikat, ismereteiket. A meghívó igénylés elküldése után, a megadott e-mail címre küldünk egy linket, melyre kattintva regisztrálni tud az Agro360 közösségi oldalára.

     csapata

Hír megosztása